Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.09.08

Bodó, aki nem divatdrukker

Részlet a Nemzeti Sport 2012. szeptember 7., pénteki számában megjelent, Pietsch Tibor billentyűzetéből fogant Szárnyalás és hegymenet című cikkéből:

 

4 ÓRA 54 PERC, LISZT FERENC REPÜLŐTÉR (2B), MAGYARORSZÁG

Épphogy belépek a fotocellás ajtón, mindjárt régi ismerősökbe, "Bodó"-ba, Gyuriba és Ágostonba botlom. "Hova, hova?" - hangzik el azon melegében az adekvát kérdés, mire a válasz: "Andorrába, Andorrába". Tekintve, hogy az úti célunk azonos, hosszas nosztalgiázás veszi kezdetét, az időnkből mindenesetre futja rá. Csupán azt nem értem, hogy "Bodó" - akiről nem árt tudni, hogy nem csak a nemzeti, a kispesti együttest is elkíséri mindenhova, hovatovább kelenvölgyi lakosként élete egyik legszebb ajándékának tekinti, hogy valamelyik télen a Honvéd II a legendás Erőmű-kupa keretében három mérkőzést is vívott a Kelen-pályán - miért egy másfél literes málnaszörpöt szorongat a kezében. De hamar kiderül, nem is kell értenem: az odahaza gondosan bekészített fröccsét kortyolgatja.

No nem szórakozásból...

"Miután néhány éve tüdőembóliát kaptam, a doktor úr hívta fel a figyelmemet arra, hogy a vörös bor használ a vörösvérsejt-képződésnek. Kis mértékben gyógyszer, nagyobb kiszerelésben orvosság..."

Ami nem vicc: bal lábán gumiharisnya feszül - nemrég trombózisa volt.

Hogy a fröccsel szemben a repülés nem javallott az ilyen esetekben?

Őt ez nem érdekli, ha a válogatott játszik.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.